Előadó: Naszódi Anna
Alapító igazgató, International Demographic Inequality Lab (IDIL)
Külső munkatárs, KRTK–KTI–ELTE
Email: naszodi@idil.li, naszodi.anna@krtk.elte.hu
Időpont: 08:30 –12:30, április 23, csütörtök
Helyszín: ELTE TK - PTI Körtárgyaló, T.2.emelet (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.)
Kurzusleírás
A kurzus célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek azon mutatók, modellek és módszerek körével, amelyek alkalmasak a homofília erősségének azzal a céllal való mérésére, hogy a különböző csoportok közötti egyenlőtlenséget, társadalmi távolságot számszerűsítsük. Így például azon analitikus eszközök kerülnek bemutatásra, amelyekkel az iskolázottság szerinti homofília erősségének megmérésén keresztül az eltérő iskolázottságúak – és egyben az eltérő jövedelem-teremtő képességűek – közötti egyenlőtlenség számszerűsíthető (egyéni jövedelem, vagyon és egyéb nehezen elérhető adatok felhasználása nélkül).
A kurzus során először bevezetjük a homofília fogalmát. Hangsúlyozzuk annak eltérését a homogámia gyakoriságától, azaz az azonos tulajdonságú férfiak és nők alkotta párok arányától. Valamint kitérünk arra, hogy a végzettség szerinti homogámia gyakoriságát három tényező alakítja: (ii) a homofília – azaz az azonos iskolázottságúak egymáshoz való vonzódásának erőssége, amely aggregálva tükrözi a csoportok közötti, számtalan dimenzió szerinti objektív és szubjektív távolságok mértékét; (i) a “piaci felhozatal” – azaz a párválasztás előtt álló férfiak és nők iskolázottság szerinti eloszlásai, valamint (iii) az előbbi két tényező interakciója.
Majd egy irodalom ismertető során bemutatjuk, hogy a homogámia gyakorisága és az azt alakító tényezők közötti összefüggés fennállása ugyan nem vitatott, de az irodalomban javasolt eltérő analitikus eszközök (mutatók, modellek, és módszerek) különböző feltevések mellett használják azt ki a – közvetlenül nem-megfigyelhető – homofília erősségének mérésére.
Az irodalom áttekintő után empirikus és numerikus példákkal illusztráljuk azt a meglepő eredményt, hogy az eltérő analitikus eszközök akár szögesen ellentétes kvalitatív homofília trendeket képesek azonosítani ugyanazoknak az adatoknak a felhasználásával. Ezen érzékenység bemutatásával rávilágítunk az alkalmazandó módszerek, mutatók, modellek körültekintő megválasztásának kiemelt fontosságára. Végül olyan analitikus és empirikus szelekciós kritériumokat fogalmazunk meg, amelyek segítségével egyrészt kiválaszthatóak az alkalmas mutatók (pl. a Coleman-Liu-Lu indikátor), modellek (pl. Gale-Spaley párosítási algoritmusra épülő modell), és módszerek (pl. NM-módszer, GNM-módszer); másrészt rámutatnak arra, hogy miért is kerülendő több, az irodalomban korábban népszerű eszköz (pl. az esély-hányados, az iteratív arányos illesztés algoritmusa) alkalmazása.
A kurzus célja, hogy a résztvevők olyan tudást szerezzenek, amely felkészíti őket saját empirikus kutatásaik elvégzésére; továbbá, hogy lehetőséget nyújtson kutatási ötletek megvitatására; valamint a résztvevőknek publikálási lehetőséget kínáljon a kurzus előadója által szerkesztett tematikus folyóiratszámban.
Háttéranyagok:
- Naszodi, A. (2025). New Methods for Measuring Inequality by Analyzing Assortative Mating. The Springer Series on Demographic Methods and Population Analysis. Springer Cham 2025, https://doi.org/10.1007/978-3-031-98277-4
- Elektronikus kiegészítő anyag a könyvhöz: https://data.mendeley.com/datasets/s693d86svp/2
- IDIL.LI weblap
- IPUMS adatok https://www.ipums.org/
AI-al generált rövid promóciós videó:
https://idil.li/wp-content/uploads/2026/03/Measuring_Inequality_s_Reflection.mp4